Visszatérő kritika, hogy a magyar gazdaságpolitika inkább a multinacionális nagyvállalatoknak kedvez, és nem megfelelő mértékben segíti a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat. A Makronóm Intézet legújabb elemzéséből ezzel szemben kiderül: a kkv-k háromszor annyi támogatáshoz jutottak az elmúlt években, mint a nagyvállalatok.
A Makronóm Intézet legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy a hazai vállalkozásfejlesztési támogatások hogyan oszlottak meg az elmúlt években vállalatméret szerint. Az elemzők azt találták, hogy a 2020. február és 2023. február között odaítélt több mint 3 600 milliárd forint beruházásösztönző, munkahelyvédelmi és -teremtő, valamint kutatás-fejlesztési támogatás 77 százalékát a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások kapták, és csupán a források fennmaradó 23 százalékát a nagyvállalatok. Ez azt jelenti, hogy
A támogatások eredményeként a kkv-k körében így közel 5 200, míg a nagyvállalatoknál közel 3 600 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Mindebből az is jól látszik, hogy a patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika eredményeként a hazai kis- és középvállalkozások több beruházást tudtak megvalósítani, mint a Magyarországon működő nagyvállalatok, de a világpiacokra kaput jelentő nagyvállalati beruházások is jelentős mértékűek.
Ezen munkahelyek 84 százalékban a kis- és középvállalkozásokhoz, 16 százalékban pedig nagyvállalatokhoz kötődnek. Az elemzők azt is megnézték nemzetközi összehasonlításban, hogyan alakult az egyes méretkategóriákban a vállalkozások egy munkavállalóra jutó hozzáadott érték termelő képessége, vagyis hatékonysága. Ez alapján 2010 és 2019 között
A bővülés mértéke a kkv-k esetében Magyarországon 45, Lengyelországban 41, Csehországban 39, Szlovákiában pedig 8 százalékot tett ki.
Az eredményekhez a támogatáspolitikán túl hozzájárult a vállalkozóbarát adópolitika is, ugyanis a Világbank módszertana szerint 2010 óta Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben egy átlagos középvállalkozás adóterhelése. A Világbank adatai alapján míg 2010-ben profitjának 56,4 százalékát fordította egy átlagos középvállalat adózásra, ami a visegrádi országok közt a legmagasabb értéket jelentette, addig 2023-ban 32,5 százalékát, azaz arányaiban a legkevesebbet a V4-ek között. Csehországban egy átlagos középvállalat adóterhelése 2010 és 2023 között alig változott (–0,3 százalékpont), Lengyelországban kismértékben csökkent (–1,4 százalékponttal), Szlovákiában pedig még növekedett is (1,3 százalékponttal).
Az elemzés teljes terjedelmében ezen a linken érhető el.
Címlapkép: 123rf.com
Eddig az autókról szakértett, most méretes álhírbe szaladt bele Vályi István, aki nemrég a külföldről pénzelt Partizánban panaszkodott a világra. Öt napja hivatalosan is megcáfolták, amit most hazudik.
Az amerikai pénzcsap elzárult, és hirtelen már nem is olyan vicces a rendszerkritika.
„Brüsszelnek megint van egy nagy terve, a következményeket viszont nem ők viselnék” – mondta Dömötör Csaba.
„Fontos, hogy Ukrajna támogatása folytatódjon” – szögezte le az ukrán elnök.
Guruló devizák úgyszintén landoltak az elmúlt években hazai baloldali médiumokhoz a Soros-hálózattól, amerikai kormányzati forrásokból, nagykövetségektől, brüsszeli pénzcsapokból, NGO-któl.
„Azt gondolom, hogy önök kétségbe estek” – jegyezte meg az építési és közlekedési miniszter.
Az esztergomi polgármester magánéletét sem tisztelő képviselő nem kertelt: kapcsolatban áll Magyar Péterrel.
A kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy a kábítószer nem csak a fogyasztók egészségét teszi tönkre, roncsolja a környezetet és roncs közösségeket teremt.
